Prága

Károly-híd

Prága egyik jelképévé vált. A barokk korban, fokozatosan helyezték el rajta az egyes szobrokat és szoborcsoportokat, számuk 30. Elsőként a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló került ide. Említésre méltók a híd két végét lezáró gótikus tornyok is. Az első prágai kőhíd építését megelőzően kikérték az asztrológusok és zsidó kabbala tudósainak a véleményét az építés megkezdésének megfelelő időpontját illetően. A csillagok az Oroszlán jegyét jelölték meg és az 135797531 számsort: 1357 év 9 hónapjának 7. napján 5.31 órakor helyezték le a híd alapkövét.

A prágai vár

Mindig a cseh királyok székhelyeként szolgált. Mai külsejét elsősorban a Mária Terézia korában végzett változtatásoknak köszönheti. A testőrök által védett főkapun belépve érkezünk az Első Várudvarra, majd a Mátyás /Habsburg/ kapun át továbblépdelve jutunk a tágas Második Udvarra, amely a XVI. században nyerte el mai formáját. Megemlítendő az udvart díszítő Szent Kereszt kápolna, valamint a tér túloldalán található Vár-Galéria. A turisták azonban a Harmadik Várudvar felé tartanak a hivatalosan Szent Vitus, Vencel és Adalbert nevét viselő katedrális felé, amely a köztudatban továbbra is csak az első szent nevét viselve Szent Vitus katedrális. 930 körül építtette ezen a helyen az első szentélyt Vencel fejedelem, majd Spytihnív korában háromhajós román bazilikává bővült, azonban a legnagyobb változások IV Károly korában 1344 és 1352 között következtek be. A főtorony befejezése 1564-ig váratott magára. Az építési szünetek oka a huszita háborúk kitörése, majd a harmincéves háború bizonytalan időszaka volt. A templom keleti, XIV. századbeli része és a föléje emelt főtorony kiegészítéseként 1860 és 1929 között épült fel a nyugati szárny a két neogótikus toronnyal Szt. Vencel halálának 1000. évfordulóján

Az Óváros-teret

Az útikönyvek öt csillaggal szokták jelölni. Területe eléri a 9000 m2-t, és számos fontos esemény színhelye volt a múltban. 1621. június 21-én a II. Ferdinánd elleni felkelésben részt vett 27 főurat és polgárt fejezték itt le, de itt kiáltották ki az önálló Csehszlovákiát is 1918-ban - majd 1948-ban ezen a téren jelentette be Klement Gottwald Csehszlovákia szocialista rendszerű újjáépítését. Husz János szobra 1915 óta díszíti a teret, és a prédikátor megégetésének 500. évfordulója alkalmából került ide.

Orloj

A Városháza legismertebb látványossága az Orloj, talán 1410-ből való és 3 önálló részből áll: bábjáték, szférakör és naptár. Minden kerek órában kinyílik az ablak, és az idő múlását jelképező halál elővezeti a 12 apostolt. A felső nagyméretű óralap a szfératábla, a Nap és a Hold mozgását mutatja, mind a mai időszámítás szerintit, mind a napnyugtával kezdődő régi cseh időt. Körülötte az állatöv jegyei láthatók. A kalendárium, az alsó nagyméretű óralap 1866-ból származik, és a kor legnagyobb festőjének alkotása. A legenda szerint képes az Orloj megjósolni a veszedelmeket. A misztikumok kedvelőinek írjuk ide: legutóbb a nagy 2002-es árvíz előtt pár nappal állt le a szerkezet....

A Vencel-tér

Mindenki ismeri, tulajdonképpen nem tér, hanem egy hosszú és széles utca, nagyon hasonlatos például a barcelónai Plaza Espana-hoz. 750 m hosszú és 60 m széles. A tér felett a Nemzeti Múzeum /1890-ből, magasföldszintes, kétemeletes neoreneszánsz épület, homlokzata 100 m hosszú/ és a Szent Vencel szobor uralkodik. A lovon ülő Szent Vencel fejedelmet a négy cseh védőszent veszi körül: Ludmila, Ágnes, Adalbert és Prokop. A szobor Josef Václav Myslibek műve, 1913-ban leplezték le.